Úgy készült, mint a Luca széke, de annál nagyobb örömmel mutatom be első, felkérésre készült munkámat. Vagyis mindjárt kettőt. De előtte exkuzálom magam a csapnivaló fotókért. Jó-jó, ezen mindig sír a szám, és talán feleslegesen; végül is általában a képeim, köszönhetően a rettenetesen sok nyers fotónak és haladó Ps ismereteimnek, nem olyan rosszak. Ezúttal viszont a sietség miatt csak a telefonommal volt lehetőségem fotózni, ami, nos, hát, izé. Mondjuk úgy, hogy nem egy fényképezőgép. Elmosódott és kisült képek tömkelegét produkálta, amelyeket némi pánikszerű retusálás után mégis kénytelen vagyok felhasználni, ha belátható időn belül meg akarom jelentetni ezt a posztot. Cserébe a végén közzéteszem a szabásmintákat is, amelyeket ezekhez a ruhákhoz terveztem.

Fiatal barátnőm vett magának egy leárazott 13 kívánság Frankie-t, jobbára dísznek, csak a haját fésülgette időnként. Mégis, ahogy az lenni szokott, hamar úgy érezte, nem maradhat egyedül a lányka, így másodszorra a Rémebédlői Draculaurát vitte haza. Teljes is lett volna a boldogság, ám Frankie gazdagon ékszerezett, rafinált alkalmi ruhában virított, míg Dracu egy kis szerény hétköznapi cuccban. Így jött a megbízás: készítsek nekik olyan szereléseket, amelyekben „barátnősen összeöltözhetnek”.

Modelljeim promóképei:

Én dönthettem arról, hogy egyszerűbb vagy cicomásabb megoldást választok. Amikortájt nekiveselkedtem, Márta és Móni megfertőzött a szemlélettel, amely szerint a valóságban is hordható kategória menőbb a királylányszerkónál, ezért egy ilyen jellegű szettnek álltam neki. Ezen belül nadrágos, vagyis inkább cicanacis összeállítást szerettem volna. Ez a leggings nagy kedvenc, szűk csípőnadrág, az alapsablon különböző változatait gyakran használom.

Frankie nacija egy szuper, műszálas, farmermintás nyomott anyagból van szabva. Direkt piros gumit varrtam bele, gondoltam ez kissé feldobja a nagy kékséget – mintha csak a fehérnemű ficcenne ki. A felsőrésszel pedig saját ötletemet „loptam”: korábban Szikrának varrtam egy piros pólót fekete-fehér csíkos ujjal, de valahogy nem voltam elégedett az összhatással. Az irány jó, de valahogy mégsem az volt, amit elképzeltem, ezért újragondoltam mint női felsőt. Ez így, a hosszított ujjakkal és a dekoltázsbetéttel már elnyerte a tetszésemet.

Fotózás közben megállapítottam, hogy a közös fényképeiken Szikra pólója is tetszik, sőt egészen jól mutatnak együtt. Frankie úgyis annyi mindenkivel kavart már. Igaz, Szikrával talán pont nem, de annyi baj legyen. Egyébként a fiú naci is az én munkám, meg a karmos medállal is én dobtam meg a srácot. Nagyon tetszik a baba is, azzal együtt, hogy elég mangás.

Sajnos a pasipóló is hátulgombolós. Ha belebújós lenne, túl nagy lenne a nyakkivágás és nem is szabhatnám ilyen szűkre. A nadrággal elégedett vagyok, az első fiú nadrágom, négy darabból áll. A későbbiekben fiú szabásmintákat is közzéteszek, ha van rá igény.

No de most nem egy fiúval kell összeillenie a jó öreg Frankie-nek, úgyhogy térjünk vissza Bea babáira.

Draculaurának kislányosabb-aranyosabb felsőt szántam, a hasonlóságot azzal elintézve, hogy az egyszínű pólóhoz fekete-fehér mintás ujjak tartozzanak. Aztán addig csűrtem-csavartam az ötletet, amíg egy mell alatt bővülő, babydollszerű ingecske lett a dologból, ráadásul rózsaszín csipkével. Mivel itt a felső már önmagában kellőképp cifra lett, ezért egy teljesen egyszerű, fekete halásznadrággal párosítottam (olyan hálás, rugalmas anyagból, hogy még gumit sem kellett bele varrnom).

Saját Frankie-Dracu párosommal ellentétben, ahol teljesen azonos szabásmintával dolgoztam, itt szándékom szerint az adná a harmóniát, hogy ugyanannak a „márkának” egy fiúsabb és egy csajosabb összeállításába öltöztek.

Frankie felsője hátul a szokásos patent, leszámítva, hogy legalul nem záródik, hanem marad ilyen kis lazán (összetűzve rosszabb volt). Dracuét annyival variáltam meg, hogy az alsó patent helyett a nyakrészre és a hajába is biggyesztett 3 mm-es szaténszalaggal lehet megkötni az inget. Így ugyan szabadon marad egy kis rész a baba derekából, de… ez van. Nem pont a ruhazáródások tökéletlenségeit szerettem volna védjeggyé nemesíteni, ám kénytelen vagyok bevállalni :’) Úgyis rálóg a hajuk.

Előről viszont egész pofásak lettek…

Végül pedig a poszt poénja: a szabásminták. Kicsit ugyan mulatságosnak érzem, hogy ilyesmit osztok meg egy olyan társaságnak, ahol sokan sokkal profibban tolják nálam, de hátha mégis hasznos valakinek.:) A vastag folytonos fekete vonal jelöli a tulajdonképpeni sablont, a szaggatott magenta vonal az, amit végül kivágok az anyagból. Ha valaki letölti és kinyomtatná: úgy állítottam be a felbontást, hogy 50%-os kicsinyítéssel A4-es méretben legyen printelhető (nyomtatásnál kell beállítani az 50%-ot, és nem fit to page opciót!)

A nadrág szabásminta kizárólag elég rugalmas anyagból működik. A normál póló/T-shirt például nem elég rugalmas, legalábbis olyanból nagyon szoros lesz a naci, nem nagyon tud leülni a baba benne. Úgyhogy inkább a sztreccshez közelítő anyagokkal lesz jó.

A pólók hátának két fele egyenlő méretű, mert a legkisebb patent is viszonylag nagy, ezért azoknak feltétlenül középre kell kerülniük.

A babák gazdája még nem is látta a kész munkákat. Nagyon kíváncsi leszek, hogy fog neki tetszeni! A legjobb az egészben, hogy fizetség gyanánt amikor ráér, eljön segíteni nekem az igazi kisbabával és a háztartással foglalkozni. Ha pedig ezek tetszenek neki, akkor „megrendeli” a hercegnőruhás változatokat is – bármikor elkel a segítség itthon, úgyhogy remélem, továbbvisszük ezt a gyümölcsöző üzleti kapcsolatot 😀