Ez is zseniális

                 LACKFI JÁNOS: A NŐCI, HA ÖTVEN

A nőci, ha ötven, nem úszik a könnyben,
a nőci, ha ötven, a sminkje decens.
A nőci, ha ötven, nem alél biza könnyen,
légy bár bodybuilder, kósza docens.

A nőci, ha ötven, meg sose döbben,
bár remekül mos, nem mosoda!
Bárki szavára az égbe se röppen,
nem vár a csodára, hisz ő a csoda!

A nőci, ha ötven, van birodalma,
kertje virágteli, dús televény,
nem kell neki Páris, sem aranyalma.
Jó a petúnia, menta, kömény.

A nőci, ha ötven, tenyerében a város,
az intelligencia nála alap.
Színes a farmere, s jár a ruhához
sál, csuda kendő, táska, kalap.

A nőci, ha ötven, védi a nyáját,
és vad oroszlán, vagy szelíd őz,
vagy lebeg, úgy, ahogyan csak a ráják,
pillanatokban hosszan időz.

A nőci, ha ötven, uralja a konyhát,
dalt dudorászik a kajla fedő,
cukkini, cékla, a húsok, a gombák,
illatozásuk a tiszta erő.

A nőci, ha ötven, a lénye a stílus,
tudja, mi áll jól, tudja, mi nem,
túl sosem árad, nem kusza Nílus,
rátapad mégis a közfigyelem.

A nőci, ha ötven, a trükkökön átlát.
Tesztelni szeretnéd? Felkösd a gatyád!
Nem kapod őt el, tán csak a náthát…
Tiszteld, amit érez! Tiszteld az agyát!

2025

 Félálomban  készítettem egy  számvetést  az elmúlt évről és  a mérleg  nyelve erősen  billegett. Persze  van nagyon-nagyon  sok  pozitív  esemény az  évben,  de  rájöttem, hogy  azok leginkább a gyerekekkel  kapcsolatosak, akik lassan már mind  felnőttek és azok az ő sikereik és "jó dolgaik" 2025 -re és nem  az  enyémek.  

Az én élet eseményeim olyanok mint, nincs  neve a  betegségemnek,  de  legalább a szteroiddal tudok működni, bár  már  4x próbáltuk letenni,  nem  lehet mert 3 nap után mindenem fáj.... 

Ebben mi is a  jó? Viszonylag  jó  orvosom  van vagyis  lelkiismeretesnek  tűnik, keresi a baj forrását és most  előről  kell kezdeni az összes  vizsgálatot  megint basszus, hogy legalább a  szteroid  hat, bár már  nem szedhetném mert a  májam kinyírja, de legalább  tudok  valamennyit  piláteszezni, kutyát sétáltatni  meg ilyenek és egy napot sem  voltam táppénzen! Amúgy  kiderült, hogy  van  egy  agyhártyadaganatom is, elvileg az is  jóindulatú és régi, bajt nem okoz csak  figyelni  kell - úgy  legyen.

Az év  végére  az  jutott még, hogy november  10-én  reggelre  meghalt  az apukám. 79 éves  volt,  leült  este a számítógép elé a  foteljébe,  zenét  hallgatott,  pizsamában és köntösben és reggel hiába  várta  kávéval a  felesége. Előző  nap  csodaszép  idő  volt,  egész  nap  a belvárost járta és turistákat  igazított el,  cukrászdában  kávézott.Tudtuk, hogy  beteg,  de  nem  tudtuk  mi a baja. Láncdohányos  volt,  a  felére  fogyott, falta az édességet és  szinte  csak azt. Biztosra  nem tudhatjuk,  de  valószínűleg  hozott egy  döntést és nem  kezeltette  magát. Makacs ember  volt, de méltósággal ment el, mint utólag  kiderült  rosszindulatú  tüdő daganata és súlyos COPD-je volt.  A búcsúztatása is  akarata  szerint  egyszerűen  zajlott a Marosnál és a  Tiszánál és csak mi  voltunk ott a  szűk  családja. 

Mindezek után azt  mondom, hogy azért  a jó dolgok is  csak megvoltak, a  Balaton, a  németországi utunk, a  kutyakiállítások és "A"  karácsony! Mert annyira  fantasztikus ahogy a  gyerekek összenőttek, hogy  korcsolyázni mennek négyen együtt és usziba  vagy   buliba  és  társasozunk és nevetünk de annyit!  Amúgy  most épp mind  szinglik,  szóval  méginkább velünk  vannak,  de annyira szeretnivalóak, olyan jó emberekké  nőtték  ki  magukat és annyira  büszke  vagyok  rájuk, hogy  nincs rá szó! Ha  ezeket  átgondolom, akkor  meg  mégis  csak pozitív  az összkép ugye? 

Ősz lett

 és illene írnom pár  sort magunknak,  a  szeptembert úgy  kezdtük, hogy meglátogattuk Márkót és  nagyon nagy élmény volt!  Tudtam, hogy jó helyen van, de így hogy ott voltunk és  láttam is  nagyon más:)  Forchheimben él és dolgozik azaz  Bajorországban egy  helyes kisvárosban, így igazán  szép  helyeken  kirándulhattunk amíg  ott voltunk.  Nagyon  tetszett Bamberg és  Nürnberg  is  és  nem csak ettünk, ittunk,  kirándultunk de még én is  megkóstoltam egy  finom  bajort sört az egyik vacsoránkhoz. Itthon  pedig  folytatódik a  "kicsiknek" az iskolás  lét,  Flóra 10-es, Leila  pedig  egyetemista  lett. Leila  egy étteremben is  dolgozik  az  egyetem mellett, Vió pedig már  főállásban  van, élvezi és  szereti a  munkáját örülök, hogy jól választott. Neelával voltunk  kiállításon  és  nagyon ügyes  volt,  még  készülünk kettőre októberben nagyon remélem, hogy  hasonlóan  jól  fogja  viselni:))   

Balcsikánk

 Boldog  hetünk  volt,  még  úgy is, hogy Márk nem lehetett velünk és Gy.  váltásban  volt  Leiláékkal, azaz  ő hazament  a kutyákhoz félidőben  és  Leila  jött a barátjával hozzánk.

Volt minden  a  héten  strandolás, kajakozás, árvaszúnyog csapkodás, kirándulás, esténként  Kaméleon  vagy  römi, sok- sok lépés a lábunkban,  rengeteg  nevetés, hekk, hamburger, pizza és  lángos  a hasunkban. Nagyon  szeretem  ezeket a napokat mert  valóban   csak lazulunk és jól érezzük magunkat együtt és végre olvasok is! Ugye  milyen  csodásak  mindannyian? Ja, és  Leilust felvették az egyetemre   nappali államilag támogatott képzésre, óvónéni lesz remélem pont ahogy szeretné:)) 

Leila 19

Balatonboglári lányok:)

Annyi minden

történik  velünk  folyamatosan, hogy néha  nekem  is  sok,  vagy  csak  simán sokk ... most épp  az  utóbbiban  vagyok. 

Ami  fontos, hogy a gyerekek  jól  vannak.  Márk  már  Bajorországban dolgozik és  tanul és  tetszik  neki,  jön  haza  augusztusban  egy lagzira pár  napra,  de mi is  megvettük már  a repjegyeket  szeptemberre, hogy  meglátogassuk és  kiránduljunk  egy  jót. Leila  leérettségizett most már  szakmából is és  várjuk, hogy  bekerül- e  az  egyetemre arra  a szakra  ahová  szeretne.  Vió  dolgozik, most épp  gyerekeket  táboroztat  majd, Morci  pedig  élvezi  a  szünetet.  Szerencsére Gy. is  jól van és a  kutyák  is, akik  miatt elég  sokat megyünk  nem  hagyják  hogy elpunnyadjunk.       

Én  tornázok és  sétálok  amennyit  kedvem  van, a  szteroidtól jól kikerekedtem,  de  legalább  tudok mozogni,  próbáltuk elhagyni,  de a testem  nem hagyta így  újra szednem  kell és  mellé kaptam  egy másikat, ami majd  kiváltja remélhetőleg. Ezek mind olyan  gyógyszerek, amiknek   jobb nem elolvasni a  betegtájékoztatóját mert  rémeseket ír,  de  persze én most már mindig elolvasom. 

Az  eddig még nem  nevesített betegségem nagyon sok  mindent  megváltoztatott bennem,  nem lettem  persze  "jobb"  ember, max  türelmesebb, hálásabb és sokkal- sokkal "gyávább"... mivel  folyamatosan  azzal  vagyok kénytelen  szembesülni, hogy mégsem  vagyok mindenható és  örök életű  sem, vannak  dolgok  amiket kizárok,  egyszerűen  csak mert nem  akarom  megbőgetni  magam, pl  nem nézegetem meg  a   fényképalbumokat  pl  a tündéri pici gyerekeimmel,  mert akkor  még  én is  szép  voltam  fiatal és  nem  beteg..., na azt  nem  tudom látni mert akkor  elkezdem  rettentően sajnálni  magam, holott épp  hálásnak  kell lennem azért amim  most is  megvan még. 

A kissé  depressziós  bejegyzésem oka egy friss lelet, valamiről ami már évek óta  velem lehet, de most véletlenül ki is derült, hogy  van. 

Nem  tudom, hogy  félnem kell- e  tőle,  de mindenképp nagyon ijesztő, és ha mégis meg kell ijednem, akkor  ideje kerítenem egy pszichológust, akinél  nyugodtan  félhetek és  sírhatok is mert ugye  azt itthon  nem  szoktam. No már  most  ez a dolog vagyis  a másnál  sírás legalább annyira  ijesztő nekem mint,  ami miatt oda kell mennem - rémes  egy  alak  vagyok. 

Szombaton  viszont  vár minket  a Balaton az  imádott  boglári nyaraló, szóval hurrá!!!!!!!