Image Forrás Középkor 

„Kihoznám-e számára a szent koronát” – a Szent Korona elrablása

Aki látta a Hunyadit, emlékezhet, milyen egyszerűen zajlott a korona elrablása: kiszedték egy ládából és kivitték az ajtón. A valóságban izgalmasabban történt, simán csinálhatnának róla egy tolvajos filmet. Forgatókönyv is lenne hozzá, ugyanis a „banda” feje megírta az emlékiratait. Kottaner Jánosné Habsburg Albert királyunk feleségének, Luxemburgi Erzsébetnek (Zsigmond lányának) az udvarhölgye volt. 1439 őszén Albert egy törökellenes hadjárat után meghalt vérhasban és két lányt meg egy várandós feleséget hagyott maga után. Az uralkodása alatt a koronát a szokásoktól eltérően nem Visegrádon, hanem Esztergomban őrizték. Csak a hadjárat kezdetén került vissza,…

Tovább
Image 20. század Forrás Szocializmus 

Szokatlan szerepben – rendőrtiszt a vádlottak mellett

Az, hogy egy büntetőügyben pont egy rendőrtiszt vallomása szóljon a vádlottak mellett, nem mindennapi dolog, pláne nem volt az az 56-ot követő megtorlások idején, amikor a fegyveres testületekben is nagyban zajlott a tisztogatás. XXX, a pomázi nemzetőrséghez, majd polgárőrséghez beosztott rendőrtiszt ennek ellenére lehetőségeihez mérten megpróbált segíteni Bóna Zsigmondon és társain. Nem rajta múlott, hogy az öt nemzetőr közül később kettőt kivégeztek, a többieket pedig életfogytig tartó börtönre ítélték. Pomáz 56-os történetét többen feldolgozták[1], ugyanakkor a vallomás, amelyet most teljes terjedelmében közlünk, érdekes adalékokkal szolgál mind a község, mind a…

Tovább
Image 19. század Forrás 

„Emlékezeti háború” 1872-ben Pulszky Ferenc gyöngyösi programbeszédének visszhangja

László Andor A történelem politikai célú felhasználása napjainkban világszerte elterjedt jelenség. Az „emlékezeti háborúk” (mnemonic wars)[1] során a múlt sajátos, egyedüli „helyes” értelmezése eszközzé válik a politikai ellenfelekkel folytatott küzdelemben, a saját tábor egyesítésében, megszilárdításában, a belső és külső ellenségek megkülönböztetésére, leleplezésére. Az „antagonisztikus emlékezet” (antagonistic memory) hívei elfogadhatatlannak tartják az övékétől különböző magyarázatokat, a „hamisításokat”.[2] Azzal, hogy a múltban és a jelenben egyaránt a kibékíthetetlennek ábrázolt ellentéteket hangsúlyozzák, átjárhatatlan határokat vonnak a „mi”, az „ők”, a „jók” és a „gonoszok” közé, ezzel a közvélemény megosztására törekednek.[3]

Tovább
Image 1956 20. század Forrás Szocializmus 

Szökési kísérlet fésűvel – Huszár László „kémkedési” ügye

1959. szeptember 13-án, 18.40 körül kiabálás és dulakodás zaja verte fel a Budapesti Katonai Börtön IV. emeleti celláinak nyugalmát. A hivatalos jelentés szerint a felrohanó ügyeletes őrparancsnok, Zoller Károly alhadnagy zárva találta az emeleti rácsajtót, ami egyértelművé tette, hogy ott történt valami. Zoller hamarosan bejutott a folyosóra (a kulcs belülről volt a zárban), ahol meglátta, hogy Huszár László előzetes letartóztatott fojtogatja a földön fekvő, vérző Gonda Károly őrmestert. A foglyot visszalökdöste cellájába, majd az időközben befutott erősítés segítségével ellátták Gondát, aki arcán és nyakán sérült meg egy alumínium fésűtől, amelyet…

Tovább
Image 20. század Forrás I. Világháború 

Egy magyar katona Afrikában

Az I. világháború alatt a magyar katonák sokfelé eljutottak. Olyan is akadt, aki a háború kitörésekor Német-Kelet-Afrikában (a mai Tanzániában) rekedt (nem írja, mit keresett ott, de valószínűleg a vasútépítésnél volt mérnök) és beállt a német gyarmati hadseregbe, a háború után pedig megírta a visszaemlékezéseit. A háborús élménybeszámoló mellett az országról is sokat és alaposan ír, a könyv első harmada akár egy modern útikönyv bevezetőjének is elmenne. „Az esztendő […] két évszakra tagozódik: a száraz évszakra (júniustól szeptemberig) […] hűvösebb hőmérsékleténél fogva a mi telünknek felel meg és az esős…

Tovább
Image 20. század Forrás Szocializmus 

[KÖNYVISMERTETŐ] Veszprémy László Bernát: Hét verem. Scheiber Sándor küzdelmei a kádári állambiztonsággal.

Tóth Eszter Zsófia Megismerhető-e a múlt állambiztonsági források segítségével? Mit lehet kezdeni történészként egy olyan életúttal, amelynek főhőse egyszerre volt ügynök és megfigyelt is? Van-e jelentősége a magánéleti szálnak, esetleges szeretőknek egy életút értelmezésében állambiztonsági szempontból? Vajon hány ügynök nem bírta a ránehezedő nyomást és lett öngyilkos? Többek között ezekre a kérdésekre a választ Veszprémy László Bernát történész legújabb, kiváló könyvében. Munkája egyesíti a szakmai tudást és az olvasmányosságot; mindig nagy érdeklődéssel veszem kezembe legújabb műveit.

Tovább
Image 20. század Forrás Horthy-kor 

Zsilettpengék a nyakkendőben; a magyaros öltözet divatja a 20. század elején

László Andor Korábban láthattuk, miként vált divatossá az 1790-es évek elején rövid időre a magyaros öltözet, amely aztán egy újabb politikai fordulat idején terjedt el ismét. E viselet mindkét alkalommal fontos üzenetet hordozott, az erősödő modern nemzeti öntudatot, sőt politikai nézeteket is kifejezett. Ugyancsak a nemzeti identitás erősítését szolgálta a kiemelkedő történelmi személyiségek bemutatása is, akiknek tettei büszkévé tehették a kor gyermekeit. Így fordulhatott elő, hogy a 19. században alkotott, ám ősinek tekintett ruhadarabok elnevezése valóságos nemzeti panteont idézett meg királyokkal és hitveseikkel, fejedelmekkel, nemzeti hősökkel, államférfiakkal, hadvezérekkel, írókkal, sőt…

Tovább
Image 20. század Forrás Szocializmus 

A megtorlás fogaskerekei II. – Farkas Benő alezredes

Az 1956-os forradalmat követő megtorlás – néhány nagyobb pert leszámítva – igencsak alulkutatott téma. Sokáig szinte teljesen ismeretlenek voltak a(z) (i)gazságszolgáltatásban dolgozók, mind a nyomozók, mind pedig a bírók, ülnökök és ügyészek. 2018 júniusától róluk (valamint a megtorlás során kivégzettekről) már egy online adatbázisból is tájékozódhatunk, amelyben ugyanakkor – formai sajátosságok okán – nincs lehetőség az egyes személyek hosszabb bemutatására. Pedig érdekes mozzanatok, történetek bőven akadnak a vádlottak és a vádlók/ítélkezők oldalán is. Jelen cikkünkben egy újabb (Tóth Istvánné pályaképe itt olvasható) katonai ülnök, a 13 halálos ítélet kiszabásában közreműködő…

Tovább

Hunok-e a székelyek? Hakan Aydemir és a török-székelyek

Keszi Tamás 2023-ban egy konferenciakötetben jelent meg Halkan Aydemir tanulmánya a székelyek eredetéről.[1] Elméletének lényege, hogy a székelyek a hunokkal együtt érkeztek a Kárpát-medencébe Belső-Ázsiából, a Hun Birodalom felbomlása után Erdély keleti részében telepedtek le, eredeti török nyelvüket itt cserélték magyarra az Árpád-korban.[2] A rá következő évben több országos folyóirat is interjút készített a török nyelvésszel,[3] ezek internetes verzióit kisebb lapok is átvették. A jelentős publicitás érthető, hiszen a téma szorosan kapcsolódik a magyar nemzeti identitáshoz. Akik inkább érzelmi oldalról közelítik meg a kérdést, azok örömmel üdvözölték a hírt, hogy…

Tovább
Image 1956 20. század 

„Fasiszták” verték le Petőfi-képét – a Londoni Magyar Klub feldúlása 1957-ben

A Londoni Magyar Klub a második világháború alatt Angliában tartózkodó magyar kommunisták szervezeteként vált ismertté, azonban a működése nem ért véget 1945-ben. A szervezet egyik alapítója Kellner György saját memoárjában említ meg egy esetet, amikor támadás érte a klubot bő tíz évvel később – az eseményt a magyarországi és az emigráns magyar sajtó is a saját látásmódja szerint interpretálta.

Tovább