 |
| A Szapáry-fürdő |
 |
| Hegyek |
 |
| Mióta Románia EU-s tag lett, lassan elkezdődtek a felújítások |
 |
| A Szapáry-fürdő |
 |
| Az egykori Casino |
 |
| A Szapáry-fürdő csarnoka Zsolnay-kúttal |
 |
| A csarnok mennyezete |
 |
| Hegyek |
 |
| Lassan elkészül Sissy egykori villájának a felújítása is |
 |
| Részletek |
 |
| A Sarolta-fürdő pavilonja |
 |
| Az egykori nagyszálló |
 |
| Az egyik legrégibb épület a kis kerek templom |
 |
| Fedett híd |
 |
| Esszenciális |
 |
| Kosljun-szigeten már régebben jártunk, de most lányainkat is elhoztuk erre a szép helyre |
 |
| A ferencesek megjelenése óta ez a sziget a horvát nemzeti kultúra és a nyugati kultúra egyik találkozási pontja.. Az ősi horvát glagolita írást itt nem felejtették el, hanem évszázadokon keresztül megőrizték és használták, miközben a horvát papság máshol teljesen ellatinosodott. A monarchia idején hosszú ideig itt működhetett csak horvát gimnázium az egész Észak-Adrián. A kolostor ma is működik. A hitéleti tevékenység mellett az itteni barátok gondosan művelik kis földjeiket, és fogadják a szigetre látogató nagyszámú turistacsoportot. A kolostor bejáratánál ma is glagolita nyelven hirdetik jelszavukat: Béke és jóság. |
 |
| F. Ughetto: Isten országa című képének a poklot ábrázoló részlete. A hatalmas kép a szentély falán 1653-ból származik. |
 |
| A templom belseje. |
 |
| A templom legértékesebb műalkotása Girolamo da S.Croce poliptichonja 1535-ből |
 |
| A kolostor kerengője. Kosljun-sziget a Krk-sziget egy öblében fekszik a jachtkikötőjéről híres Punattal szemben. A dús növényzetű, idilli szigeten már a XII. században bencések éltek. 1447-ben a Frangepánok kieszközölték, hogy az általuk támogatott ferencesek kapják meg a szigetet. A lerobbant állapotú kolostor felújítása ekkor kezdődik meg, és hamarosan Košsljun virágzásnak indul. |
 |
| A Kálvária-kápolna az utolsó stációval |
 |
| A sziget nagy részét magyaltölgyes, szúrós csodabogyós erdő borítja |
 |
| Egy kápolna sziget sűrűjében |
 |
| A kolostor a távolból. |
 |
| Zengg városa bizonyos tekintetben a legmagyarabb város az Adrián. Az igaz, hogy régen sem volt, és ma sincs jelentős magyar lakossága, de a középkor során a Magyar Királysághoz tartozott, Velencével sem kellett viaskodni érte, szabad királyi város is lett. Ez volt a Horvátországot is magába foglaló Magyar Királyság adriai kapuja. Szerepét akkor vesztette el végleg, amikor a vasútvonal Fiume felé épült meg. |
 |
| A Nehaj-erőd konyhája |
 |
| Középkori illemhely az erődben |
 |
| Az erőd arra a város feletti dombra épült, ahonnan a várost gyerekjáték lett volna ágyúkkal szétlőni. Korábban a horvát-magyar együttélésről volt benne kiállítás. Ma már ennek nyoma sincs és az uszkóknak állítanak emléket. |
 |
| Az adriai léptékkel nézve szerény székesegyházának románkori részletei |
 |
| Reneszánsz mellékkapu |
 |
| Templombelső |
 |
| Az ördög egy barokk oltáron |
 |
| Egy középkori síremlék, de nem tudom kié |
 |
| A székesegyház előtti tér a leghangulatosabb része az óvárosnak |
 |
| A városfal egy megmaradt és átépített kapuja |
 |
| A város híres szülötte Nikola Jurisic, akit mi Jurisics Miklósként ismerünk. I. Ferdinánd a a számára politikailag megbízhatatlanan, Szapolyaihoz,- vagy ne adj Isten!- a szultánhoz húzó magyar urak helyett gyakran inkább hűséges horvátokat tett a kulcsfontosságú várak élére, amivel elérte, hogy a horvátok is egyre nagyobb szerepet játszottak a magyar történelemben. Így védte Jurisic a 800 horvát katonával és felfegyverzett magyar parasztokkal a kőszegi várat 1532-ben. |
 |
| A kikötőt védő erődrendszer egy megmaradt tornya |
 |
| Barokk ház részlete |
 |
| Középkori Krisztus faragvány egy ház homlokzatán |
 |
| A város egyetlen épségben megmaradt középkori háza ma a helytörténeti múzeumnak ad otthont. |
 |
| Hrastovlje kicsit kakukktojás, mert egyrészt már Szlovénia területén van, másrészt pedig nem volt város, hanem csak kisebb falu. A középkori faluból pedig nem maradt más, mint a fallal kerített kis templom |
 |
| A falu felett egy középkori torony |
 |
| A kis románkori templom falképeiről híres. Mivel azonban a templomban nem volt szabad fényképezni, ezért csak egy link jöjjön a falképekről, de ez legalább egy körpanoráma. |
 |
| A körítőfal a török betörések ellen védett |
 |
| Igazi hegyi városok is vannak Szlovéniában. Ilyen például Crni Kal, eredeti olasz nevén San Sergio. |
 |
| Buzet, -eredeti olasz nevén Pinguente- még viszonylag viruló városkának tekinthető. Több mint hatezres lakosságából ezer ma is hegyen lévő óvárosban lakik. A város kútja az első képen |
 |
| A városkában a szokásosnál kevesebb a középkori elem, és még historizáló épületet is láthatunk. |
 |
| A város temetőkápolnája |
 |
| A zárva talált kőtárnak otthont adó épület részlete |
 |
| A város a távolból |
 |
| A város barokk plébániatemploma és a különálló harangtorony |
 |
| Az egyik városkapu |
 |
| Harangtorony |
