BÁLNÁZNI JÖTTÜNK
Herman Melville és Kovács D. Dániel: Moby Dick / Stúdió K Színház

A Stúdió K Színház új bemutatója egy audiovizuális ballada köntösében ígér őrült képzettársításokat és különös tengeri lényeket. Amit végül kínál, az egy látványfókuszú tengeri vízió, a vártnál kevesebb különös tengeri lénnyel – hacsak nem tekintünk az iszákos legénység tagjaira is ekképpen. PRIKAZOVICS JÚLIA KRITIKÁJA.

Tovább a cikkhez

ROKONT, SZOMSZÉDOT NEM VÁLASZTUNK
Szabó Borbála: Száz karácsony, Kleist: A bosszú / Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház

Kis testi hibával született családi köröket rajzolt meg elismerésre érdemes kézügyességgel a kecskeméti társulat. Az elmúlt száz évet átfogó kortárs történet és a tizenkilencedik század elejéről kicsit a mába transzponált középkori lovaghistória másként kellemetlen kérdéseket feszeget. JÁSZAY TAMÁS ÍRÁSA.

Tovább a cikkhez

Hirdetés

kolibri urbanlegendak revizor
budaors 20240118
szepmu kapuk
orlai lavina 20240110

Hirdetés

CB 25
bfz jarvi
szfvar 20240118
6szin kizarolag revizor
maimano munoz revizor
bun es bunhodes

BÁLNÁZNI JÖTTÜNK
Herman Melville és Kovács D. Dániel: Moby Dick / Stúdió K Színház

A Stúdió K Színház új bemutatója egy audiovizuális ballada köntösében ígér őrült képzettársításokat és különös tengeri lényeket. Amit végül kínál, az egy látványfókuszú tengeri vízió, a vártnál kevesebb különös tengeri lénnyel – hacsak nem tekintünk az iszákos legénység tagjaira is ekképpen. PRIKAZOVICS JÚLIA KRITIKÁJA.

Tovább a cikkhez

KI ŐRZI AZ ŐRZŐKET?
Dominik Moll: 137-es akta – Egy belső jelentés

Mi történik, ha a rend őrei rendet bontanak? A franciáknál külön ügyosztály foglalkozik ezekkel az esetekkel, Dominik Moll elszánt hőse pedig éppen egy ilyen ügyben nyomoz. De győzhet-e az igazság? A 137-es akta egy morális csapdahelyzetben ragadt feszes nyomozás története, egészen közelről megmutatva. MESTERHÁZY LILI KRITIKÁJA.

Bírom a kritikát. Na, erre befizetek!
Ezeket a cikkeket előfizetőink olvashatják. Már előfizetőnk vagy? Lépj be!
Belépek Előfizetek
Tovább a cikkhez

A HERENDI-RECEPT

Rendszerek, kormányok, filmalapok, trendek jöttek-mentek, Herendi Gábor azonban a 2000-es évek eleje óta meghatározó szerepet játszik a magyar film alakulásában. Mi lehet az oka annak, hogy az azóta újra kétszázezer feletti nézőszámot produkáló rendező a gyökeres változások ellenére a hazai szcéna meghatározó szereplője tudott maradni – és immár függetlenfilmesként hivatkozunk rá? CSOMÁN SÁNDOR CIKKE.

Bírom a kritikát. Na, erre befizetek!
Ezeket a cikkeket előfizetőink olvashatják. Már előfizetőnk vagy? Lépj be!
Belépek Előfizetek
Tovább a cikkhez

ROKONT, SZOMSZÉDOT NEM VÁLASZTUNK
Szabó Borbála: Száz karácsony, Kleist: A bosszú / Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház

Kis testi hibával született családi köröket rajzolt meg elismerésre érdemes kézügyességgel a kecskeméti társulat. Az elmúlt száz évet átfogó kortárs történet és a tizenkilencedik század elejéről kicsit a mába transzponált középkori lovaghistória másként kellemetlen kérdéseket feszeget. JÁSZAY TAMÁS ÍRÁSA.

Tovább a cikkhez

CSAK AZ OLVASSA VERSEMET…
Peer Krisztián: Pazarlás / Okapi Press

Érdekes kötet a Pazarlás: egyszerre akar megfelelni sok követelménynek: legyen kötetszerű, legyen benne új és régi, legyen fogyasztható több korosztály számára, szerkesztési elveit tekintve legyen újszerű, adjon számot az elmúlt időszak alkotófolyamatáról, de világítson rá a múltra is. Összegezzen is meg ne is, s úgy tartsa meg „az irodalom fenegyereke” pozíciót, hogy közben az „alkotói nagyság” kiteljesedik. Sok érdekes megoldás kerekedik ebből a sokféle szándékból, de közel sem egységes ez a kötet, s nem mindig igazolják önmagukat a versek vagy az egyes szerkesztési megoldások. GYÖRE GABRIELLA RECENZIÓJA.

Tovább a cikkhez

Hirdetés

Image
magveto krasznahorkai 20240117
btm kozepkor 20240115
szepmu 20240224 revizor
orlai mikor hazudtam 20240110
kapuzárási pánik 6szín teátrum revizor online

ÁLMODJ, KIRÁLYLÁNY!
Horváth Panna – Szenteczki Zita: A szépség meggyilkolása / Kosztolányi Dezső Színház, Szabadka

Molnár Csilla Andrea 1985-ben tizenhat évesen nyerte el a Magyarország Szépe címet. 1986-ban, hét hónappal a győzelem után öngyilkosságot követett el. Szenteczki Zita legújabb előadásában megmutatja mindazt, amiről ez az egész országot megrázó tragikus eset valójában szól. SZABÓ RÉKA DOROTTYA KRITIKÁJA.

Tovább a cikkhez

„…VISZ AZ ERŐ ÉS ÁTFORDÍT…”
Nádas Péter: Halott barátaim / Sárközy és Társai Könyvkiadó

Tudatfolyamregény, polifón regény, önéletrajz, ars poetica vagy létösszegzés-e a Halott barátaim? Nem tudjuk, foglalkoztatta-e Nádas Pétert a műfaj kérdése, ő maga arról beszélt, hogy a lezárás fázisának végső munkálatait végzi, ezért írt halott barátairól, Mészöly Miklósról, Polcz Alaine-ről és Esterházy Péterről. A halál, a halálfélelem, a meghalás processzusa, a haldokló méltósága behálózza az egész mű problémaszövevényét. SZARKA JUDIT RECENZIÓJA.

Bírom a kritikát. Na, erre befizetek!
Ezeket a cikkeket előfizetőink olvashatják. Már előfizetőnk vagy? Lépj be!
Belépek Előfizetek
Tovább a cikkhez

MESEBELI-EVILÁGI
Tóth Marcsi: Erdő van idebent / Magvető Kiadó

A kortárs irodalom jó hozzánk, minden évben megajándékoz bennünket egy-egy meglepetésszerű novelláskötettel. Az idei meglepetés Tóth Marcsitól érkezett. Az Erdő van idebenn felidézi a kilencvenes-kétezres évek félmúltját, és egy régen látott helyszínt: Észak-Magyarországot. A novellafüzér egyes darabjaiban az azonos főszereplők mellett egyedi, de persze ismerős mellékszereplők jönnek-mennek. És nézzük-nézzük a borítót, de nem látjuk a fától az erdőt. NAGYGÉCI KOVÁCS JÓZSEF RECENZIÓJA.

Tovább a cikkhez

„AZ IGAZI JÓ KÍVÁNSÁG AZ LENNE, HA LE KELLENE HÚZNUNK A ROLÓT”
Beszélgetés Bass Lászlóval és Fábián Gáborral

December közepén zajlott a mélyszegénységről szóló interaktív színházi társasjáték, a Szociopoly 500. előadása. Az alkotókkal a színház nemlétező társadalmi hasznáról, az előadás legextrémebb helyszínéről beszélgettünk, meg arról, hogy lehet-e tisztességesen nyerni, és hogy kiknek kellene részt venni a játékban. JÁSZAY TAMÁS INTERJÚJA.

Tovább a cikkhez

MEGÉRKEZIK A REVIZOR, DE NEM GOGOL KÜLDTE
Nyikolaj Vasziljevics Gogol: Az ellenőr, avagy a revizor / Vörösmarty Színház, Székesfehérvár

1836-ban, az autokratikus cári Oroszországban jelent meg Gogol legismertebb színpadi műve, A revizor. Nyugodtan mondhatjuk, hogy témájában örökérvényű ez a korrupciót kinevető szatíra, ilyen szempontból a szöveggel mellélőni nem lehet. Éppen ezért nagyon sok múlik az adaptáción – kérdés, hogy a székesfehérvári csapat mit kezd ezzel a felelősséggel. SZABÓ RÉKA DOROTTYA KRITIKÁJA.

Tovább a cikkhez