1024

1024 más naptárakban
Gergely-naptár	1024
Ab urbe condita	1777
Bahái naptár	-820 – -819
Berber naptár	1974
Bizánci naptár	6532 – 6533
Buddhista naptár	1568
Burmai naptár	386
Dzsucse-naptár	N/A
Etióp naptár	1016 – 1017
Hindu naptárak
Vikram Samvat	1079 – 1080
Shaka Samvat	946 – 947
Holocén naptár	11024
Iráni naptár	402 – 403
Japán naptár	1684 (Jimmu-korszak)
Kínai naptár	3720–3721
Kopt naptár	740 – 741
Koreai naptár	3357
Muszlim naptár	414 – 415
Örmény naptár	473 ԹՎ ՆՀԳ
Szeleukida naptár	1335–1336
Thai szoláris naptár	1567
Zsidó naptár	4784 – 4785

Évszázadok: 10. század – 11. század – 12. század

Évtizedek: 970-es évek – 980-as évek – 990-es évek – 1000-es évek – 1010-es évek – 1020-as évek – 1030-as évek – 1040-es évek – 1050-es évek – 1060-as évek – 1070-es évek

Évek: 1019 – 1020 – 1021 – 1022 – 1023 – 1024 – 1025 – 1026 – 1027 – 1028 – 1029

Események

Európa

• Az 51 éves II. Henrik német-római császár húsvétkor megbetegszik és júliusban göttingeni palotájában meghal. Mivel gyereke nincs (szintén nagyon vallásos feleségével, Luxemburgi Kunigundával szűzi házasságban éltek), vele kihal az Ottó-dinasztia. Az új király megválasztásáig Kunigunda kormányozza a birodalmat régensként.
• Szeptemberben a német hercegek és érsekek Konrád speyeri és wormsi grófot (leányágon I. Ottó leszármazottját) választja meg királynak, aki ezzel megalapítja a Száli-dinasztiát. Egyetlen komoly versenytársa II. Konrád karintiai herceg, aki azonban csak 21 éves, szemben a 34 éves, fiúgyermekkel is rendelkező gróffal.
• Konrád király Németország és Itália kancellárjává nevezi ki fő támogatóját, Aribo mainzi érseket. Aribo azonban nem hajlandó megkoronázni Konrád feleségét, Sváb Gizellát mert a kánonjog szerint házasságuk vérfertőzőnek minősül (mindketten negyed- ill. ötödízigleni leszármazottjai Madarász Henriknek). A királynéi koronázását végül Pilgrim kölni érsek végzi két héttel később.
• Hogy megerősítse némileg bizonytalan helyzetét (Karintia és Lotaringia hercegei ellenzik megválasztását), II. Konrád országjárásra indul, végiglátogatva a püspökségeket és hercegségeket. Karácsonykor II. Bernhard szász herceg - a szász nemesség kiváltságainak elismerése fejében - hivatalosan is elismeri őt királynak.
• II. Henrik halálhírére az Itáliai Királyság székhelyén, Paviában az itáliai királyt kívánó lakosság zavargásokba kezd és lerombolják a császári uralom szimbólumának tartott palotát, amelyet még Nagy Teoderik építtetett.
• Áprilisban meghal VIII. Benedek pápa (korábban tusculumi gróf). Utódjául laikus öccsét, Romanót választják meg, akit gyorsan pappá és püspökké szentelnek. Romano a XIX. János nevet veszi fel.
• Baszileiosz Boioannész dél-itáliai bizánci kormányzó a horvátokra támad, elfogja III. Krešimir király fiát és feleségét és túszként Konstantinápolyba küldi őket.
• Jaroszlav kijevi nagyfejedelem bebörtönözteti legfiatalabb öccsét, Szugyiszlav pszkovi fejedelmet. Erre egy másik öccse, a csernyigovi Msztyiszlav fellázad ellene, Kijevhez vonul és csatában győzelmet arat bátyja fölött. A két fivér ezután kiegyezik és Msztyiszlav megkapja a Kijevi Rusz Dnyepertől keletre eső részt.
• 800 kijevi zsoldos Konstantinápolyba hajózik, hogy beálljanak a császár varég testőrségébe. Felszólítják őket, hogy a városba belépéskor tegyék le fegyvereiket, amire nem hajlandók és erővel áttörnek a Boszporuszon. Lemnosz szigeténél a bizánci flotta utoléri és megsemmisíti őket.
• Először említik az orosz Szuzdal városát, ahol pogánylázadás tör ki.
• Folytatódik a Córdobai Kalifátus haláltusája. Az előző évben trónra jutott V. Abd al-Rahman kalifát unokatestvére, III. Mohammed által kezdett zavargások során meggyilkolják, a trónt Mohammed szerzi meg.

Fátimida Kalifátus

• Egyiptomban a Nílus gyenge áradása miatt éhínség pusztít és zavargások törnek ki.
• Dél-Palesztinában és Szíriában beduin lázadás tör ki a Fátimidák uralma ellen. Palesztinában kifosztják Tiberias városát. Anustakin al-Dizbari kormányzó rájuk támad, de a beduinok megfutamítják, majd felégetik Palesztina székhelyét, Ramlát. Eközben Szíriában a Banu Kilab törzs Szálih ibn Mirdasz vezetésével ostrom alá veszi Aleppót, a Banu Kalb törzs pedig Damaszkuszt.

Ázsia

• Mahmúd gaznávida szultán utolsó nagyobb hadjáratát vezeti Indiába. Végigpusztítja Rádzsasztánt és Gudzsarátot, majd kifosztja a hinduk egyik szent helyét, a kincseiről híres Szomnath-templomot.
• A kínai Szecsuánban forgalomba hozzák a világ első papírpénzét, a csiaocit.

Születések

• május 13. - Hugó, clunyi apát
• I. Izjaszláv, kijevi nagyfejedelem
• I. Magnus, norvég király

Halálozások

• április 9. – VIII. Benedek, római pápa
• július 13. – II. Henrik, német-római császár
• V. Abd al-Rahmán, córdobai kalifa
• Szultán ad-Daula, fárszi emír

Kapcsolódó cikkek

• Államok vezetőinek listája 1024-ben

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 1024 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.